whit or without you:http://www.youtube.com/watch?v=uQJDfAJjR98
A rögeszmék napja.
Ma,mikor 3 órakor elérkezett a nap a szobám ablakához és elkezdte azt beragyogni,elfogott egy érzés.RENDET KELL RAKNOM!
Neki álltam,jól eső pakolgatás volt,addig amíg meg nem találtam a 2009es határidő naplóm,amibe nem írtam aug. 4 óta....
Majdnem belehaltam.
A határidő naplóim nem előre tervezem,hanem utólag írom,minden nap után beírtam,mi történt,hogy ezzel utazzak az időben majd évek múlva.Csak kinyitom és érzem az illatát,annak a rózsának ami mellett aznap elhaladtam.Bámulatos.
Nevezhetjük ezt jó dolognak is, mostanában annyi minden történt velem,hogy a pillanatok sodrásában megfeledkeztem a rögzítésükről.
Sajnos nem vagyok indigó gyerek mint a barátom,aki ma a panaszomra csak annyit tudott mondani,hogy ő 10 évre visszamenőileg mindenre emlékszik.RRR.
Én nem.Mondhatnám azt is hogy a momentum megvan bennem,az élmény a kép,az érzelem,de nincs meg az idő,nem tudom elhelyezni.Van hogy nem tudom időponthoz kapcsolni.A hétvégén ültem egy padon Price Benzennel és azon elmélkedtem,mikor volt az a party ami után itt ettem a Mc szemetét...és nem jöttem rá.
Ma elém ugrott a minderre a válasz,és az egész úgy látott újra viszont mint aki ezzel nagy megrovásban részesít.
Csak ültem a gép előtt,ölemben a naplóval,és pityeregtem,próbáltam a kapálózó kis karommal átadni Tominak az érzést de nem hiszem,hogy meg tudtam tenni.Azt írta menjek el aludni,hogy megnyugodjak...Mégis hogy nyugodnék meg?
Az az érzés,hogy pont az Ő élményeiben vesztem el és nem írtam le az emlékeket annyira megrémisztett...Ő az akire tudom,hogy biztosan emlékezni akarok.És nem csak emlékezni,más dolog emlékezni és más dolog újra ott lenni a pillanatban.
Megijedtem....tudom,ha visszamenőileg beírom már nem olyan,nem fogja visszaadni azt azokat az őrült perceket amiket akkor megélek.De azt is tudtam,hogyha nem kezdem el mától újra írni,és vissza akarok tekinteni újra,képes lennék megölni magam...
Ha két hónap kiesés után síró görcsöt kaptam,mit tenne velem,több?
És most a visszautalás.Fontos,hogy leírjam,mert számomra egy sor egyenlő a pillanat megvalósulásával.Biztos találkoztatok már azzal az érzéssel,hogy egy illathoz színhez hanghoz egy régebbi érzésed társul.
Példák:
Van egy tusfürdő amit csak az évnek egy korszakában használok,és ha következő évben előveszem,hasonló érzés fog el,mint előtte levő évben.
Ugyanez az mp4lejátszómmal,ha most meghallgatnám a tavaly őszi zenéim,kicsit úgy érezném,mintha még mindig 10es lennék.
De az egyszerűség érdekében ott van a karácsony....ha érzed a fenyő illatát,vagy a városban a forralt bort és a gesztenyét,egyből tudod minden ideg sejteddel,hogy igen ez a karácsony...megkapod a FLESST.
A naplóm újraolvasása egy flashback,és iszonyatosan elszomorodtam,hogy nem írtam le pont a Vele történteket.
Az egyetlen dolog amitől megnyugodtam az,hogy ennyire erőteljes nyomokat talán senki nem hagy bennem azok közül akik mellett haladok,és azok közül sem akik mellett haladtam,ebben az őrültekházában.
Isten elém rakta legnagyobb pszichopatát.Pont őrá volt szüksége a félreformálódott látású így tökéletes énemnek.Hát őt felejteni?....
A srác egy élő élmény.
